A táblázatok és adatok Magyarország közepes földrajzi koordinátáira vonatkoznak:
földrajzi hosszúság = 19°, földrajzi szélesség = +47,5°.
Minthogy hazánk kiterjedése nem nagy,
az évkönyv táblázatai jó közelítéssel
használhatók az egész ország területén. Pontos észleléseknél
természetesen a koordinátakülönbségből adódó eltéréseket megfelelő számításokkal
kell figyelembe venni.
Az időpont-adatok többsége világidőben
(UT) szerepel,
az egyéb számértékek pedig általában a megadott napon 0h UT-re
vonatkoznak.
A naptár rész minden időpont-adatát, valamint a bolygók kelési, delelési és
nyugvási időpontjait közép-európai időben (KÖZEI) adtuk meg.
A nyári időszámítás (NYISZ) tartama alatt
az érintett időpont-adatoknál az óra és a perc közötti csillag (pl. 16*33) és
egy lábjegyzet figyelmeztet arra, hogy a KÖZEI-ben megadott értékhez egy órát
hozzá kell adni.
A Nap, a Hold és a bolygók egyenlítői koordinátái (RA,
D) a pillanatnyi epochára, azaz az égi egyenlítő és a tavaszpont pillanatnyi
helyére vonatkoznak. A törpebolygók, kisbolygók és az üstökösök egyenlítői
koordinátáit viszont J2000.0 epochára adtuk meg. A bolygók heliocentrikus
ekliptikai koordinátái az ekliptika és a tavaszpont pillanatnyi helyét
veszik alapul.
A naptár részben – a 2000.
évi kötettől kezdve – minden hónaphoz két oldal táblázat és két oldal képes
csillagászati eseménynaptár tartozik (a legrégebbi kötetekben ez egy-egy oldal
volt). Ezekben minden időadat KÖZEI-ben szerepel.
A bal oldali naptártáblázatban található a napnak a hónapon belüli
sorszáma, a nap nevének rövidítése, a napnak az év első napjától számított
sorszáma, a hét sorszáma; a napkelte, a delelés és a napnyugta időpontja;
a Nap delelési magassága, valamint az időegyenlítés értéke.
A Hold kelési, delelési és lenyugvási időpontja mellett a holdfázis grafikus
ábrázolása és a négy fő holdfázis pontos időpontja látható.
A jobb oldali táblázatban a Julán-dátum
és a greenwichi csillagidő található.
Mindkettőnek a csillagászati számítások során vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban
az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A 2004. évi kötettől
a névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent
Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv. A táblázat alatt az ismertebb ünnepek,
időszámítási és kronológiai információk kaptak helyet.
A képes oldalakon találjuk az esti és
a hajnali égbolt látványát bemutató
ábrákat. Ezek alatt az este, illetve hajnalban látható égitestek
felsorolása található. Az esti égbolt listáját kiegészítettük néhány olyan
nevezetes objektummal is, amelyeket észlelési gyakorlatokhoz vagy távcsöves
bemutatás céljára ajánlunk. Ez után a hónap legfontosabb csillagászati
eseményeinek felsorolása következik.
A jobb oldalon a bolygók láthatóságára
vonatkozó információkat találjuk. Egy
ábra pedig azt mutatja be, milyen látványt nyújtanak a bolygók a hónap
közepén, csillagászati távcsőben. A gyorsan változó Merkúrról három rajzot
találunk, melyek a hónap 5., 15. és 25. napján ábrázolják a bolygót. Az egységes
méretarányban készült rajzokról leolvasható a bolygók látszó mérete, tengelyük
iránya, egyenlítőjük és terminátoruk helyzete.
A bolygók kelését
és nyugvását bemutató ábrákról közelítő pontossággal
leolvasható a Nap keltének és nyugtának időpontja, a navigációs szürkület
időtartama és a 19° keleti hosszúságra vonatkozó helyi csillagidő is. A
nyári időszámítás alatt ezeknél az ábráknál is figyelembe kell venni az egy óra
korrekciót!
A bolygók
táblázataiban a kelés, delelés és nyugvás KÖZEI-ben megadott
időpontját, a pillanatnyi egyenlítői koordinátákat, a Földtől mért
távolságot, a látszó fényességet és szögátmérőt, a fázist és a Naptól mért
szögtávolságot találjuk. Az erősen lapult óriásbolygóknál a szögátmérő az
egyenlítőre vonatkozik. A Szaturnusznál szerepel a gyűrű kistengelyének látszó
szögmérete is.
A centrálmeridián
táblázatok adják meg, hogy a bolygó felszíni
koordináta-rendszerében melyik hosszúsági kör halad át az adott napon
0h UT-kor a Földről látott bolygókorong középpontján.
Az Uránusz és
Neptunusz keresőtérképe a bolygók megtalálását segíti az égen.
A bolygók Naptól
való kitérését feltüntető ábráról leolvasható a kitérés
szöge és iránya, valamint hozzávetőleges pontossággal az is, hogy melyik
csillagképben halad a bolygó a keresett időpontban.
A bolygók ekliptikai
koordinátái a pillanatnyi heliocentrikus ekliptikai
hosszúságot és szélességet, valamint a bolygók Naptól mért távolságát adják meg.
A Julián-dátum
táblázatból tetszőleges időpontra megállapítható a JD
értéke. Egy tetszőleges
időpontadat JD-re való átszámítását a tizednap segédtáblázat könnyíti meg.
A bolygók Nap
körüli elhelyezkedését bemutató ábrák a bolygók pálya menti
helyzetét mutatják, a Föld-típusú bolygók esetében az év egyes hónapjainak
kezdetén, az óriásbolygók esetében az egyes évek kezdetén.
A Nap adatai
között megtaláljuk a pillanatnyi egyenlítői koordinátáit,
a Földtől mért távolságát, látszó szögátmérőjét, geocentrikus ekliptikai
hosszúságát. Az utolsó oszlopokban a Földről látott napkorong középpontjának a
napfelszíni koordináta-rendszerben mért koordinátái: heliografikus hosszúsága és
szélessége, valamint a Nap forgástengelyének pozíciószöge kapott helyet.
A Hold adatai
táblázatban a pillanatnyi egyenlítői koordinátái, a Földtől
mért távolsága, látszó szögátmérője és fázisa szerepel. Ezt követi a hajnali
terminátor és a holdi egyenlítő metszéspontjának szelenografikus hosszúsága
(colongitudo). Az utolsó oszlopokban a Földről látott
holdkorong középpontjának a holdfelszíni koordináta-rendszerben mért
koordinátái: szelenografikus hosszúsága és szélessége, valamint a Hold
forgástengelyének pozíciószöge található.
A Jupiter-holdak
mozgását feltüntető ábráról tetszőleges időpontra
leolvasható a holdak elhelyezkedése a bolygó körül. A táblázatokban a holdak
Budapestről megfigyelhető jelenségei szerepelnek.
A Szaturnusz-holdak
megfigyeléséhez megadjuk a legnagyobb keleti kitérések
időpontját UT-ben. A Titan és a Japetus esetében a nyugati kitérések időpontja
is szerepel.
A holdak megtalálását ábra könnyíti meg.
A törpebolygók és kisbolygók
táblázataiban az év során látható legfényesebb objektumok
J2000.0 epochára vonatkozó koordinátáit és látszó fényességét találjuk a
legkedvezőbb megfigyelési időszakra.
Az üstökösök
táblázataiban a J2000.0-re vonatkozó koordináták, a Naptól,
illetve a Földtől mért távolság, a Naptól való kitérés szöge és a várható
fényesség szerepel. A 2005 előtt megjelent évkönyvekben az újonnan felfedezett
üstökösökről is található lista.
A meteorrajok
táblázatában az év során megfigyelhető fontosabb rajok
jellemzőit foglaltuk össze.
A fogyatkozások
és fedések cím alatt olvashatjuk a nap- és
holdfogyatkozásoknak, valamint a Hold bolygófedéseinek adatait.
Külön táblázat tartalmazza a Hold csillagfedéseit.
A csillagkatalógus
elsősorban azok számára készült, akiknek nagy
pontosságú koordinátákra van szükségük. A –30° deklinációnál
északabbra elhelyezkedő és 4m-nál fényesebb csillagok adatait
tartalmazza. A táblázat alapját az FK5
(Fundamental Katalog 5) adatai képezik. A csillagok egyenlítői
koordinátái, a koordináták egy évre eső változását,
a sajátmozgás értékeket, a csillag radiális sebességét, parallaxisát
(melynek reciproka a parszekben mért távolságot adja) és vizuális fényességét
találjuk itt.
Több kötetben
speciális, alkalmi táblázatok is helyet kaptak (Magyarországi
napfogyatkozások, Kuiper-objektumok, Legközelebbi csillagok
stb.).
|