Táblázatok

 A 2007-es kötetig az évkönyv első felében kaptak helyet a naptári alapadatok, havonkénti csoportosításban: a Nap és Hold keltének és nyugtának időpontja, a hónap fontosabb csillagászati eseményei, a bolygók láthatósága, a hónap csillagos égboltja. Ezt követik azok az információk, amelyek csillagászati számításokhoz és az amatőr észlelőmunkához szükségesek: a Nap, a Hold és a bolygók koordi­nátái és fizikai adatai, valamint a különféle segédtáblázatok. Végül pedig a speciális észlelési területeken használható előrejelzéseket és adatokat találjuk: fogyatkozásokról, fedésekről, kisbolygókról, meteor­rajokról, üstökösökről és egyéb témákról.
 A 2008-as kötetől kezdve a hagyományos táblázatok nagy részét elhagytuk, helyettük igyekeztünk a korábbiaknál jóval több szem­léletes ábrával illusztrálni az év folyamán megfigyelhető jelenségeket. Lényeges és szembeszökő újdonság, hogy az adott hónap csilla­gászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetőkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Ezekkel az újításokkal szeretnénk még közelebb hozni az érdeklődőket a csillagos éghez, a korábbi évkönyv kötetekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre.

Cikkek

 Az 1991-es évtől kezdve mindegyik kötetben szerepel néhány felsőfokú ismeretterjesztő cikk. Ezek közül A csillagászat legújabb eredményei című összeállítás volt a legnépszerűbb. Ebben felkért hazai csillagászok írták le rövid hírekben szakterületük legfrissebb felfedezéseit, kutatási eredményeit. Az aktuális, rövid hírek helyett a  2008-as évtől egy-egy nagyobb témakörről olvashatunk össze­foglaló áttekintést.

Beszámolók

 A jelentősebb hazai csillagászati intézmények és szervezetek minden évben, a kisebbek néhány évenként kapnak lehetőséget arra, hogy munkájukról, eredményeikről beszámoljanak az évkönyvben. A  beszámolókból az olvasó képet kaphat a hazai csillagászati kutatás, oktatás, ismeretterjesztés és az amatőrmozgalom történe­téről, működéséről, sikereiről és gondjairól.

 A táblázatok és adatok Magyarország közepes földrajzi koordiná­táira vonatkoznak:
    földrajzi hosszúság = 19°, földrajzi szélesség = +47,5°.
 Minthogy hazánk kiterjedése nem nagy, az évkönyv táblázatai jó közelítéssel használhatók az egész ország területén. Pontos észlelé­seknél természetesen a koordinátakülönbségből adódó eltéréseket megfelelő számításokkal kell figyelembe venni.
 Az időpont-adatok többsége világidőben (UT) szerepel, az egyéb számértékek pedig általában a megadott napon 0^h UT-re vonatkoznak. A naptár rész minden időpont-adatát, valamint a bolygók kelési, delelési és nyugvási időpontjait közép-európai időben (KÖZEI) adtuk meg. A nyári időszámítás (NYISZ) tartama alatt az érintett időpont-adatoknál az óra és a perc közötti csillag (pl. 16*33) és egy lábjegyzet figyelmeztet arra, hogy a KÖZEI-ben megadott értékhez egy órát hozzá kell adni.
 A Nap, a Hold és a bolygók egyenlítői koordinátái (RA, D) a pillanatnyi epochára, azaz az égi egyenlítő és a tavaszpont pillanatnyi helyére vonatkoznak. A törpebolygók, kisbolygók és az üstökösök egyenlítői koordinátáit viszont J2000.0 epochára adtuk meg. A bolygók heliocentrikus ekliptikai koordinátái az ekliptika és a tavasz­pont pillanatnyi helyét veszik alapul.
 A naptár részben – a 2000. évi kötettől kezdve – minden hónaphoz két oldal táblázat és két oldal képes csillagászati eseménynaptár tartozik (a legrégebbi kötetekben ez egy-egy oldal volt). Ezekben minden időadat KÖZEI-ben szerepel. A bal oldali naptártáblázatban található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése, a napnak az év első napjától számított sorszáma, a hét sorszáma; a napkelte, a delelés és a napnyugta időpontja; a Nap delelési magassága, valamint az időegyenlítés értéke. A Hold kelési, delelési és lenyugvási időpontja mellett a holdfázis grafikus ábrázo­lása és a négy fő holdfázis pontos időpontja látható.
 A jobb oldali táblázatban a Julán-dátum és a greenwichi csillagidő található. Mindkettőnek a csillagászati számítások során vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A 2004. évi kötettől a névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv. A táblázat alatt az ismertebb ünnepek, időszámítási és kronológiai információk kaptak helyet.
 A képes oldalakon találjuk az esti és a hajnali égbolt látványát bemutató ábrákat. Ezek alatt az este, illetve hajnalban látható égitestek felsorolása található. Az esti égbolt listáját kiegészítettük néhány olyan nevezetes objektummal is, amelyeket észlelési gyakor­latokhoz vagy távcsöves bemutatás céljára ajánlunk. Ez után a hónap legfontosabb csillagászati eseményeinek felsorolása következik.
 A jobb oldalon a bolygók láthatóságára vonatkozó információkat találjuk. Egy ábra pedig azt mutatja be, milyen látványt nyújtanak a bolygók a hónap közepén, csillagászati távcsőben. A gyorsan változó Merkúrról három rajzot találunk, melyek a hónap 5., 15. és 25. napján ábrázolják a bolygót. Az egységes méretarányban készült rajzokról leolvasható a bolygók látszó mérete, tengelyük iránya, egyenlítőjük és terminátoruk helyzete.
 A bolygók kelését és nyugvását bemutató ábrákról közelítő pontossággal leolvasható a Nap keltének és nyugtának időpontja, a navigációs szürkület időtartama és a 19° keleti hosszúságra vonat­kozó helyi csillagidő is. A nyári időszámítás alatt ezeknél az ábráknál is figyelembe kell venni az egy óra korrekciót!
 A bolygók táblázataiban a kelés, delelés és nyugvás KÖZEI-ben megadott időpontját, a pillanatnyi egyenlítői koordinátákat, a Földtől mért távolságot, a látszó fényességet és szögátmérőt, a fázist és a Naptól mért szögtávolságot találjuk. Az erősen lapult óriásbolygóknál a szögátmérő az egyenlítőre vonatkozik. A Szaturnusznál szerepel a gyűrű kistengelyének látszó szögmérete is.
 A centrálmeridián táblázatok adják meg, hogy a bolygó felszíni koordináta-rendszerében melyik hosszúsági kör halad át az adott napon 0^h UT-kor a Földről látott bolygókorong középpontján.
 Az Uránusz és Neptunusz keresőtérképe a bolygók megtalálását segíti az égen.
 A bolygók Naptól való kitérését feltüntető ábráról leolvasható a kitérés szöge és iránya, valamint hozzávetőleges pontossággal az is, hogy melyik csillagképben halad a bolygó a keresett időpontban.
 A bolygók ekliptikai koordinátái a pillanatnyi heliocentrikus ekliptikai hosszúságot és szélességet, valamint a bolygók Naptól mért távolságát adják meg.
 A Julián-dátum táblázatból tetszőleges időpontra megállapítható a JD értéke. Egy tetszőleges időpontadat JD-re való átszámítását a tizednap segédtáblázat könnyíti meg.
 A bolygók Nap körüli elhelyezkedését bemutató ábrák a bolygók pálya menti helyzetét mutatják, a Föld-típusú bolygók esetében az év egyes hónapjainak kezdetén, az óriásbolygók esetében az egyes évek kezdetén.
 A Nap adatai között megtaláljuk a pillanatnyi egyenlítői koordi­nátáit, a  Földtől mért távolságát, látszó szögátmérőjét, geocentrikus ekliptikai hosszúságát. Az utolsó oszlopokban a Földről látott napkorong középpontjának a napfelszíni koordináta-rendszerben mért koordinátái: heliografikus hosszúsága és szélessége, valamint a Nap forgástengelyének pozíciószöge kapott helyet.
 A Hold adatai táblázatban a pillanatnyi egyenlítői koordinátái, a Földtől mért távolsága, látszó szögátmérője és fázisa szerepel. Ezt követi a hajnali terminátor és a holdi egyenlítő metszéspontjának szelenografikus hosszúsága (colongitudo). Az utolsó oszlopokban a Földről látott holdkorong középpontjának a holdfelszíni koordináta-rendszerben mért koordinátái: szelenografikus hosszúsága és széles­sége, valamint a Hold forgástengelyének pozíciószöge található.
 A Jupiter-holdak mozgását feltüntető ábráról tetszőleges időpontra leolvasható a holdak elhelyezkedése a bolygó körül. A táblázatokban a holdak Budapestről megfigyelhető jelenségei szerepelnek.
 A Szaturnusz-holdak megfigyeléséhez megadjuk a legnagyobb keleti kitérések időpontját UT-ben. A Titan és a Japetus esetében a nyugati kitérések időpontja is szerepel. A holdak megtalálását ábra könnyíti meg.
 A törpebolygók és kisbolygók táblázataiban az év során látható legfényesebb objektumok J2000.0 epochára vonatkozó koordinátáit és látszó fényességét találjuk a legkedvezőbb megfigyelési időszakra.
 Az üstökösök táblázataiban a J2000.0-re vonatkozó koordináták, a  Naptól, illetve a Földtől mért távolság, a Naptól való kitérés szöge és a várható fényesség szerepel. A 2005 előtt megjelent évköny­vekben az újonnan felfedezett üstökösökről is található lista.
 A meteorrajok táblázatában az év során megfigyelhető fontosabb rajok jellemzőit foglaltuk össze.
 A fogyatkozások és fedések cím alatt olvashatjuk a nap- és holdfogyatkozásoknak, valamint a Hold bolygófedéseinek adatait. Külön táblázat tartalmazza a Hold csillagfedéseit.
 A csillagkatalógus elsősorban azok számára készült, akiknek nagy pontosságú koordinátákra van szükségük. A –30° deklinációnál északabbra elhelyezkedő és 4^m-nál fényesebb csillagok adatait tartalmazza. A táblázat alapját az FK5 (Fundamental Katalog 5) adatai képezik. A csillagok egyenlítői koordinátái, a koordináták egy évre eső változását, a sajátmozgás értékeket, a csillag radiális sebességét, parallaxisát (melynek reciproka a parszekben mért távolságot adja) és vizuális fényességét találjuk itt.
 Több kötetben speciális, alkalmi táblázatok is helyet kaptak (Magyarországi napfogyatkozások, Kuiper-objektumok, Legközelebbi csillagok stb.).