|
Meteor csillagászati évkönyv 2007
|
A 2007-es évkönyv táblázataiban néhány újdonság található. A jelenségnaptár Csillagászati események részében, az égitestek együttállásainál eddig – a sok évtizedes hagyományt és a külföldi évkönyvek többségének gyakorlatát követve – a Föld középpontjához viszonyított, geocentrikus adatok szerepeltek. A bolygók kölcsönös együttállásai esetében ezek az értékek kellő pontossággal érvényesek a Föld bármely pontjáról nézve. A Hold azonban csak mintegy 30 földátmérőnyire kering tőlünk, így az ugyanazon időpontban látható égi helyzete a Föld különböző pontjairól nézve fok nagyságú eltérést is mutathat a geocentrikus iránytól. Ez jelentkezik a Hold és más égitestek együttállásainak időpontjában és szögtávolságában is. Ezért Olvasóink javaslatára a 2007-es évtől a Hold együttállásainak nem a geocentrikus, hanem az évkönyv földrajzi koordinátáira vonatkozó (topocentrikus) adatait közöljük. Így az együttállás időpontja, valamint a Hold és a közelében tartózkodó bolygó szögtávolsága a tőlünk ténylegesen látható égi helyzetnek felel meg. A Fogyatkozások, fedések adatainál pedig a 2007. évtől vázlatos ábrát is közlünk a hazánkból látható holdfogyatkozások lefolyásáról.
A táblázatok elkészítése után született az IAU döntése a Naprendszer bolygóinak új meghatározásáról. Ennek értelmében módosítottuk a Plútóra vonatkozó táblázati részeket.
A csillagászat legújabb eredményeiből az idén is bőséges válogatás található a kötetben. Egy aktuális nemzetközi tudományos programot ismertet A Nemzetközi Héliofizikai Év című cikk. Az utóbbi évtizedek új csillagászati ismereteinek jelentős részét a színképelemzés útján szereztük. Az ehhez használatos eszközöket mutatja be a modern csillagászati spektroszkópiáról szóló, gazdagon illusztrált összefoglaló. A harmadik nagy tanulmány a változócsillagoknak talán a legérdekesebb képviselőit, a
„robbanó” változókat tekinti át. A csillagászattörténet iránt érdeklődők egy ilyen „felrobbant” csillag, az 1572-es Tycho-féle szupernóva magyarországi megfigyeléseiről is olvashatnak egy másik írásban. Cikkeink sorát egy internetes csillagászati oktatómodul ismertetése zárja.
|
Tartalom 2007
|
- Bevezető
- Használati útmutató
Táblázatok
- A csillagképek latin és magyar neve
- Jelenségnaptár
- A bolygók kelése és nyugvása (ábra)
- A bolygók adatai
- A bolygók kitérése a Naptól (ábra)
- Julián-dátum táblázat
- A bolygók ekliptikai koordinátái
- A bolygók elhelyezkedése a Nap körül (ábra)
- A Nap adatai
- A Hold adatai
- A colongitudo változása
- Jupiter-holdak
- Szaturnusz-holdak
- Törpebolygók és kisbolygók
- Üstökösök
- Meteorrajok
- Fogyatkozások, fedések
- A Hold csillagfedései
- Csillagkatalógus J2007.5-re
- Új holdnevek a Naprendszerben
Cikkek
- A csillagászat legújabb eredményei
- Kálmán Béla: A Nemzetközi Héliofizikai Év
- Fűrész Gábor: A csillagászati spektroszkópia eszközei
- Csák Balázs–Kiss László–Vinkó József: Kataklizmikus változócsillagok
- Farkas Gábor Farkas: Az 1572-es szupernóva és Magyarország
- Kővári Zsolt–Benda Klára–Kriván Miklós: Csillagászat szélessávon
Beszámolók
- Magyar Csillagászati Egyesület
- MTA Csillagászati Kutatóintézete
- ELTE Csillagászati Tanszéke
- Szegedi Csillagvizsgáló
- Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete
- Magyar Asztronautikai Társaság
- TIT Budapesti Planetárium
- Szerzőink
- Színes képek
|
Kiadási adatok 2007
|
Szerkesztette
Mizser Attila
Taracsák Gábor
Az évkönyv összeállításában közreműködött
Jean Meeus (Belgium)
Sárneczky Krisztián
Szakmailag ellenőrizte
Szabados László (cikkek, beszámolók)
Szabadi Péter (táblázatok)
Műszaki szerkesztés és illusztrációk
Taracsák Gábor
A szerkesztés és a kiadás támogatói
a Magyar Csillagászati Egyesületet jövedelemadójuk 1%-ával támogató adófizetők
MLog Műszereket Gyártó és Forgalmazó Kft.
MTA Csillagászati Kutatóintézete
Impresszum
Felelős kiadó: Mizser Attila
Készült a G-PRINT BT. nyomdájában
Felelős vezető: Wilpert Gábor
Terjedelem: 20 ív + 6 oldal melléklet
Példányszám: 3500
2006. október
ISSN 0866-2851
A kötet ára
1950 Ft, tagjaink illetményként kapják.
A címlapon
A SOHO napkutató űrszonda EIT kamerájának a He II 30.4~nm-es távoli
ultraibolya hullámhosszán készült felvétele a Nap felső kromoszférájának
és alsó átmeneti rétegének 60 000 K körüli hőmérsékletű tartományairól
ad képet (A Nemzetközi Héliofizikai Év című cikkhez). A sötétebb
szín alacsonyabb, a világosabb szín magasabb hőmérsékletet jelent.
Jól látható a mágneses tér szerkezete és egy hatalmas protuberancia
(SOHO, ESA–NASA)
|
|