A Magyar Csillagászati Egyesület
2000/2001. évi tevékenysége
Mizser Attila
(>>> Az előző beszámoló)
A 2000. esztendő nem ígért olyan látványos
égi színjátékot, mint az 1999-es teljes napfogyatkozás, azonban így is
bőségesen akadt tennivaló a csillagos ég alatt a Magyar Csillagászati Egyesület
számára. Az utóbbi években megszokott tendencia – a tagság folyamatos
növekedése – meglepetésünkre megtorpant, 2000-ben kis mértékben csökkent
az aktív, tagdíjfizető tagság létszáma. Szerencsére ez csak átmeneti
visszaesésnek bizonyult; a beszámolási időszak végén ismét az aktív taglétszám
jelentős növekedéséről számolhatunk be. Az időszak végén adtuk ki a 3200-as
tagsorszámot.
Kiadványaink
Egyesületi folyóiratunk, a Meteor 2001-ben
közel 2000 példányban jelenik meg, ami kétszerese a tíz évvel ezelőtti
példányszámnak. A kiadványt a Nemzeti Kulturális Alapprogram mellett a Pro
Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány is támogatta, azonban anyagi hátterét
elsősorban az egyesületi tagdíjak képezik, és ez az egyetlen kiadványunk, amely
jelentősebb (bár távolról sem elegendő) reklámbevételre is számíthat a hazai
távcsőgyártók és távcsőforgalmazók révén.
A Meteor havonta átlagosan 64+4 oldalon jelenik
meg (a plusz négy oldalt a színes képmelléklet jelenti), és jelenleg az első
számú csillagászati periodika hazánkban. Nem csak az egyesületi tagsághoz jut
el, hiszen megrendelői sorában könyvtárak, művelődési intézmények és iskolák is
szép számmal akadnak.
1. ábra. Az ágasvári műszertároló építése
A természettudomány eredményei közül a
nagyközönséget elsősorban az orvostudomány és a csillagászat eredményei
érdeklik. A csillagászat iránti nem lanyhuló érdeklődés minden bizonnyal
annak is betudható, hogy a csillagos égbolt szép, a megfigyelhető égitestek
nemcsak érdekesek, „egzotikusak”, hanem esztétikusak is. Épp ezért
egyáltalán nem véletlen, hogy lapunk legnépszerűbb sorozata Az „új”
Naprendszer, melyben az utóbbi évek legérdekesebb űrkutatási eredményeiből
adunk ízelítőt, mindenkor sok képpel illusztrálva mondanivalónkat. A 2000. év
során a következő témákkal foglalkoztunk: A Jupiter Europa holdja, Kisbolygók
– közelről, A Mars, az aktív bolygó, Az Eros sziklái, A Callisto és a
Ganymedes. Ugyancsak képmellékletünkben, illetve az ahhoz kapcsolódó cikkben
emlékeztünk meg a Hubble-űrtávcső első tíz évének eredményeiről, illetve a
földfelszíni óriástávcsövekről.
A támogatásoknak köszönhetően 2000 nyarán
jelentettünk meg első ízben dupla terjedelemben (128 oldalon) nyári összevont
számunkat, ami igen nagy tetszést aratott az olvasók körében.
Bár nem tekintjük feladatunknak az űrhajózással
kapcsolatos ismeretek terjesztését, egy-egy érdekesebb témát azért érdemesnek
tartunk arra, hogy hosszabb cikket közöljünk róla. Ezért közöltük kétrészes
cikkünket a szovjet holdprogramról (a mai fiatalok alig hallottak arról, hogy
az űrverseny csúcspontja idején milyen jelentős erőfeszítéseket tettek a
szovjetek a Hold „meghódítása” érdekében), és ugyanezen okból
kezdtük meg az űrállomásokat ismertető sorozatunkat.
A Meteor 2000/12. számához most először
falinaptárat is mellékeltünk, ami ugyancsak kedvező visszhangra talált.
A Meteor csillagászati évkönyv 2001-es kötetét
2000 novemberében jelentettük meg, 4000 példányban. Az 2001-es évkönyv minden
korábbinál nagyobb terjedelemben látott napvilágot (326 oldal), és
szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy szakmai színvonala is igen magas.
Szerzőink jórészt az MTA Csillagászati Kutatóintézete, illetve a Szegedi
Csillagvizsgáló munkatársai közül kerültek ki. Bennünket is meglepett, hogy a
kötet a karácsonyi könyvvásár egyik „sikerkönyvévé” vált, ugyanis
a Fókusz Könyváruház eladási listáján az ötödik helyet érte el. Ebben
nyilvánvalóan az is szerepet játszott, hogy a kiadványt évek óta szinte
önköltségi szinten állítjuk elő, így fogyasztói ára a jelenlegi könyvkínálatot
ismerve kimondottan alacsony volt (1344 Ft). Ezt az árat elsősorban az SZJA
1%-ából beérkezett felajánlásoknak köszönhetően tudtuk tartani.
Tudománytörténeti sorozatunk legújabb tagja a
Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta által
összeállított Napfogyatkozás és honfoglalás. A kötet a honfoglalás
datálásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, illetve Lakits Ferenc
csillagász személyével, aki elsőként mutatott rá arra, hogy a bizánci krónikák
napfogyatkozás-feljegyzései alapján eldönthető a történészek körében zajló vita
a magyarok bejövetelének időpontjáról.
2001 tavaszától két jelentősebb kiadvány
szerkesztési munkáit kezdtük meg. Ponori Thewrewk Aurél Divina Astronomia
című munkája Dante Isteni színjátékának csillagászati vonatkozásait dolgozza fel.
Az 1999-ben megjelent Amatőrcsillagászok kézikönyve az utolsó példányig
elfogyott, így szükségessé vált a – javított és bővített – második
kiadás előkészítése.
Internetes honlapunk: www.mcse.hu. Az
Internet térhódításával egyre nagyobb jelentőséget kap jelenlétünk a világhálón.
Egyesületünk honlapja egyike a legrégebbi hazai csillagászati oldalaknak:
1995 elejétől vagyunk elérhetőek ezen a „kapun” keresztül. 2001
közepéig 260 ezerszer lapozták fel honlapunkat, így a
www.mcse.hu messze a leglátogatottabb hazai internetes
információforrás az amatőrcsillagászat területén. A honlaphoz kapcsolódóan
számos levelezőlistát is üzemeltetünk, ezek közül továbbra is az általános
csillagászati kérdésekkel foglalkozó Csilla a legnépszerűbb.
Táborok, rendezvények
Immár egy évtizedes hagyománya van ifjúsági
csillagásztáborainknak. Tavalyi ifjúsági táborunkat és az azt követő
Meteor 2000 Távcsöves Találkozót törzshelyünkön, az Ágasvári
Turistaházban tartottuk 2000. július 21–30. között. A rendezvényen
több mint 200 fő vett részt. A mátrai helyszín tökéletes feltételeket
biztosított az égbolttal való ismerkedésre éppúgy, mint az elmélyült szakmai
munkára. A tábori hétköznapokat kellemesen színesítette az MTA CSKI Piszkéstetői
Obszervatóriumában tett látogatásunk, illetve az egri Csillagászati Múzeum
(Specula) megtekintése. Ágasváron az egész időszak folyamán észlelőhétvégéket
tartottunk, melyek közül a 2000. október 20–23. közötti „hosszú
hétvége” Ágasvári Ősz elnevezésű észlelőakciója érdemel említést.
2001. tavaszán műszertárolót építettünk a nagy helyigényű távcsövek kényelmes
és biztonságos elhelyezésére.
2. ábra. A Polaris csillagvizsgáló épülete dél felől nézve
2000 őszén folytattuk népszerű keddi
előadás-sorozatunkat a budapesti Karinthy Szalonban, illetve december
folyamán a Kossuth Klubban. A következő előadásokat hallhatták az érdeklődők:
- 10.03. Széthulló üstökösök (Sárneczky Krisztián)
- 10.10. Fényszennyezés – van még remény? (dr. Kolláth Zoltán)
- 10.17. Víz a Marson (Kereszturi Ákos)
- 10.24. Nóvakitörések (dr. Kiss László)
- 10.31. Évszázados szenzációk (Bartha Lajos)
- 11.07. Észlelés a Dél Keresztje alatt (Szabó Gábor)
- 11.14. Bolygóészlelés CCD-vel (Dán András)
- 11.21. Leonidákkal a világ körül (Mizser Attila)
- 11.28. Előny vagy hátrány holdnak lenni? (dr. Illés Erzsébet)
- 12.05. Üstökösök és kisbolygók a Calar Alto Obszervatóriumból (Szabó Gyula)
- 12.12. A Meteor csillagászati évkönyv 2001 bemutatója
(Mizser Attila – dr.
Szabados László – Taracsák Gábor)
- 12.19. A Cassini-program (dr. Illés Erzsébet)
Sorozatunkat 2001 elejétől ismét szüneteltettük,
mivel új bázisunkon, a Polaris Csillagvizsgálóban ekkor még nem voltak adottak
a feltételek nagyobb létszámú közönség fogadására.
Az időszak vitathatatlanul legfontosabb
eseménye az, hogy 2001. január 1-jétől egyesületünk kezelésébe került az
óbudai Polaris Csillagvizsgáló. A Polaris az Óbudai Művelődési Központ
tulajdonában van, egyesületünk ettől az intézménytől bérli a csillagvizsgálót.
A közel 100 négyzetméter alapterületű
csillagvizsgáló 1979-ben épült. Főműszere egy Zeiss gyártmányú 15 cm-es
Cassegrain-távcső, melyet 4 m átmérőjű kupolában helyeztek el.
A megfigyeléseket és a nagyközönség fogadását nagyban segíti a
210 négyzetméteres észlelőterasz. Az Óbudán található csillagvizsgáló
égboltja – budapesti viszonyok mellett – még elfogadható, a
környéken viszonylag kevés a közvetlen fényszennyezés.
3. ábra. A Polaris távcsöve CCD-kamerával felszerelve
A Polaris Csillagvizsgáló birtokba vétele
természetesen egy sor felújítási munkát is jelentett, mindenekelőtt fel kellett
újítanunk a régóta használaton kívül álló kupolát. A csillagvizsgáló melletti,
a kilátást zavaró fákat visszametszettük. A belső helyiségek kifestése, az
előadó parkettázása és még egy sor felújítási munka elsősorban Hollósy Tibor
érdeme.
2001 első felében három nagyrendezvényt
tartottunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Január 9-én az új évezred első teljes
holdfogyatkozása alkalmából mutattuk be a csillagvizsgálót tagjaink és a
nagyközönség számára. A metsző téli hidegben mintegy 200 érdeklődőnek
tartottunk távcsöves bemutatót és szabadtéri előadásokat az észlelőteraszon.
Március 31-én, a Csillagászat Napján a rossz időjárás miatt jóval
kevesebben, alig százan látogattak el hozzánk. Az időszak legjobban sikerült
eseménye a június 22/23-án lebonyolított A Mars éjszakája című rendezvény
lett, melyen rekord számú, mintegy 500 főnyi érdeklődő vett részt. Ezek a
programok mindenki számára ingyenesek voltak.
2001 februárjától a Polaris Csillagvizsgálóba
helyeztük át keddi összejöveteleinket, és megkezdtük a rendszeres távcsöves
bemutatásokat tagjaink és az érdeklődők számára. Heti három alkalommal fogadjuk
az érdeklődőket (kedden, csütörtökön és szombaton), derült idő esetén a
kupolában elhelyezett Cassegrain-távcsővel, illetve igény szerint az
észlelőteraszról folyatjuk a bemutatásokat. Ezek a programjaink az egyesületi
tagság számára ingyenesek, míg a nem MCSE-tagok számára 200 Ft a belépődíj
(diákoknak és nyugdíjasoknak 150 Ft).
4. ábra. Távcsöves bemutatás a Polarisban a 2001. január 9-i holdfogyatkozáskor
2001 márciusától csillagászati szakkört
indítottunk a középiskolás korosztály számára – ezzel régi tervünket
sikerült megvalósítani.
2001. évi közgyűlésünket április 7-én
tartottuk, az Óbudai Művelődési Központban. A Közgyűlésen minden korábbinál
gazdagabb ismeretterjesztő programmal jelentkeztünk. Az egyesületi beszámolók
után az alábbi előadásokat hallgathatták az érdeklődők: Hogyan látjuk ma a
csillagok felszínét? (Kővári Zsolt); A kisbolygókutatás újabb eredményeiből
(Kereszturi Ákos–Sárneczky Krisztián); Extragalaktikus távolságmérés
(Kiss László); A Kitt Peaken jártunk (Lázár József videofilmje); A március
30-i sarki fény (Tepliczky István).
Költségvetésünk
2000 folyamán bevételeink tovább növekedtek:
teljes bevételünk összege 13.7 millió Ft. Ezen belül továbbra is a
tagdíjak jelentik a legjelentősebb forrást (5.8 millió Ft). Ezt követik
az SZJA 1%-ából származó felajánlások (1.8 millió Ft), a pályázatok
(1.7 millió Ft) és a kiadványok bevételei (1.4 millió Ft).
2000. évi kiadásaink összege 10.25 millió Ft, ebben azonban nem
szerepel a Meteor csillagászati évkönyv 2001 nyomdaszámlája, melyet már az új
évezredben egyenlítettünk ki.
2000–2001 folyamán két polgári
szolgálatost alkalmaztunk, Kereszturi Ákost és Dudás Pétert.
(>>> A következő beszámoló)
|