A Magyar Csillagászati Egyesület
1992–93. évi tevékenysége

Mizser Attila

(>>> Az előző beszámoló)

 Egyesületünk 1989-es újjáalakulásakor nem gondolhattuk, hogy mennyi – főként pénzügyi és adminisztratív jellegű – nehézséggel kell megküzdenünk. Működésünk első évében számos helytelen döntést hoztunk, amit az ment, hogy kivétel nélkül kényszerhelyzetben kellett lépnünk. Nem kevés utánajárással, rengeteg munkával kellett a csorbákat kiköszörülni, és csak most, az újjáalakulás után négy évvel mondhatjuk el, hogy végre minden energiánkat a csillagászati feladatokra összpontosíthatjuk.
 A kezdeti időkben meglehetős bizalmatlansággal fogadták az amatőrök egyesületünket. A Csillagászat Baráti Köre országos szervezetként való megszűnése után kevesen bíztak az MCSE-ben. Az eltelt idő bennünket igazolt, mára az MCSE lett az ország legnagyobb létszámú csillagászati szervezete: taglétszámunk a beszámolási időszak végén (1993 júniusa) megközelítette az ezer főt.

Népszerűsítés

 Sajnos továbbra is nagyon nehezen jutunk el az érdeklődőkhöz. Az új belépők szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy rendkívül nehéz az MCSE-ről tudomást szerezni. Ezen a problémán próbáltunk segíteni 3500 példányban sokszorosított tájékoztatónkkal. Ebben az MCSE-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze (tagsági formák, rendezvények, kiadványok, szakcsoportok címei stb). Ugyancsak részletes tájékoztatót és jelentkezési lapot találhatott az olvasó az 1993-as Meteor csillagászati évkönyvben. Mindezek hatására a korábbiaknál ugyan több érdeklődő jelentkezett egyesületünknél, ám számuk mégis elmaradt várakozásainktól.
 Egyesületünk vezetői több ízben szerepeltek különböző rádióműsorokban, főként éjszakai adásokban. Az 1992. december 9/10-i teljes holdfogyatkozás alkalmával távcsöves bemutatást szerveztünk a Halászbástyára. Ez csaknem meghiúsult az igen rossz időjárás miatt, ám a Danubius Rádió éjszakai hallgatóit Tepliczky István, egyesületünk titkára tartotta szóval – a csillagászati ismeretek mellett bőven jutott hely az MCSE „reklámozásának” is.
 1992 augusztusában került bejegyzésre a Kopernikusz Csillagászati Alapítvány, amelyet Egyesületünk hozott létre. Az új alapítvány célja a csillagászati ismeretterjesztés támogatása.

Táborok, rendezvények

 Régóta tudjuk, hogy az amatőrcsillagász „utánpótlás” a középiskolás korosztályban keresendő. A nyári táborok a fiatalok megnyerésének legjobb eszközei. Három nyári táborunkon több, mint háromszázan vettek részt, túlnyomórészt a csillagászat iránt legfogékonyabb középiskolás korosztályból. Ráktanya ezúttal két tábornak adott otthont (Ifjúsági Tábor és Meteor '92), a harmadik nagy tábort Pécsi Csoportunk szervezte, Pécsvárad közelében. Ráktanyai táborainkat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával bonyolítottuk le. A csillagászat gyakorlati és elméleti kérdései mellett most először környezetvédelmi témák is terítékre kerültek (a fényszennyezés, az ózonlyuk és hatásai).

1. ábra. Az M81-ben felvillant SN 1993J szupernóva fénygörbéje
az MCSE észlelők vizuális adatai alapján

 Ráktanyán a veszprémi Megyei Művelődési Központ támogatásával minden újholdas hétvégén megfigyeléseket végzett az MCSE „kemény magja”, főként budapesti és veszprémi amatőrök. Néhány hónapig itt használhattuk egyik tagtársunk Odyssey–2 típusú, 44.5 cm-es Dobson-távcsövét. A műszerrel számos ritkaságszámba menő észlelés készült, melyek közül elsősorban a távoli galaxishalmazokról és galaxiscsoportokról készült vizuális észlelések érdemelnek említést.
 Számos rendezvényt bonyolítottunk le, így pl. Változócsillag Szakcsoportunk Szegeden és Baján tartotta találkozóit, Meteorészlelő Csoportunk pedig – hosszú szünet után – Budapesten rendezte igen sikeres találkozóját. Több, mint száz tagtársunk vett részt 1993. évi közgyűlésünkön, a Budapesti Műszaki Egyetem R-Klubjában. A csillagászati előadások mellett valamennyi rendezvényünkön árusítottuk egyesületünk kiadványait és más kiadók csillagászati műveit, továbbá a távcsőépítéshez szükséges optikákat. A tapasztalat szerint az ilyen „csillagászati bazárok” iránt igen nagy az igény, tekintve, hogy hazánkban továbbra is rendkívül nehezen lehet hozzájutni az amatőrmunkához szükséges „javakhoz”.

Eszközök, műszerek

 Az elmúlt időszakban műszerezettségünk lényegében nem változott, csak kisebb optikákat szereztünk be. Számítástechnikai feltételeink azonban jelentősen javultak. Taracsák Gábor tagtársunk (első örökös pártoló tagunk) egy 286-os AT-t ajándékozott egyesületünknek. A Budapest Beráta Kft-től pedig egy laptop 286-os számítógépet kaptunk. Az Országgyűlés társadalmi szervezetek számára kiírt pályázatán elnyert 500 000 Ft-os támogatást (amelyről a beszámolási időszak legvégén született döntés) részben számítástechnikai-kiadványszerkesztési feltételeink további javítására kívánjuk felhasználni, részben pedig különféle programjaink, akcióink finanszírozására fordítjuk.
 Sikerült egy régi „kommunikációs” problémát is megoldanunk: a külföldi számítógépes központokhoz (BBS-ekhez) csatlakozva szinte naprakészen szerzünk tudomást a friss csillagászati felfedezésekről. A legfontosabb információkat telefonon vagy telefaxon továbbítjuk a legaktívabb észlelőknek, sőt, a szomszédos országok amatőrjeinek és néhány fontosabb bemutató csillagvizsgálójának is.

2. ábra. A Perseus A galaxishalmaz. A látómező közepén a halmaz legfényesebb tagja, az NGC 1275 látható, fényessége 13^m. Bakos Gáspár rajza 1992.08.25/26-án készült Ráktanyán, 44.5 cm-es Dobson távcsővel, 229-szeres nagyítással)

 A Bajai Obszervatórium Alapítvánnyal együttműködve 1993 áprilisában hoztuk létre az AstroBase BBS-t, amely a csillagászat és a számítástechnika iránt érdeklődő amatőrök számára nyújt hasznos szolgáltatásokat (csillagászati hírek, számítógépes programok, különféle adatbázisok stb.).

Kiadványok

 Az amatőr észlelések legjavát továbbra is az egyesületünk gondozásában megjelenő Meteor c. havi tájékoztatóban jelentettük meg. Kiadványunkat a Középülettervező Rt. és a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatta, így még mindig viszonylag elfogadható áron tudtuk eljuttatni az érdeklődőkhöz. Az amatőrök által végzett megfigyelések valamint észlelési módszerek, távcsőépítési ötletek bemutatása mellett nagyobb súlyt helyeztünk a friss csillagászati hírek és hosszabb lélegzetű ismeretterjesztő cikkek közlésére. Úgy véljük, a csillagászati ismeretterjesztés jelenlegi helyzetében mindenképpen több figyelmet kell szentelni általánosabb érdeklődésű tagjaink, olvasóink igényeinek.

(>>> A következő beszámoló)