Magyar Csillagászati Egyesület
MCSE Meteor csillagászati évkönyv Csillagászati jelenségnaptár Meteor folyóirat Csillagászati hírportál Magyar Csillagászati Egyesület
  Meteor csillagászati évkönyv Az évkönyv bemutatása, tartalomjegyzékek, szemelvények, megrendelés
Meteor csillagászati évkönyv
Évkönyv főlap
Az évkönyv szerkezete
Tematikus keresés
Megrendelés
Hirdetési lehetőség
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére

Az évkönyv szerkezete

Táblázatok

 A 2007-es kötetig az évkönyv első felében kaptak helyet a naptári alapadatok, havonkénti csoportosításban: a Nap és Hold keltének és nyugtának időpontja, a hónap fontosabb csillagászati eseményei, a bolygók láthatósága, a hónap csillagos égboltja. Ezt követik azok az információk, amelyek csillagászati számításokhoz és az amatőr észlelőmunkához szükségesek: a Nap, a Hold és a bolygók koordi­nátái és fizikai adatai, valamint a különféle segédtáblázatok. Végül pedig a speciális észlelési területeken használható előrejelzéseket és adatokat találjuk: fogyatkozásokról, fedésekről, kisbolygókról, meteor­rajokról, üstökösökről és egyéb témákról.
 A 2008-as kötetől kezdve a hagyományos táblázatok nagy részét elhagytuk, helyettük igyekeztünk a korábbiaknál jóval több szem­léletes ábrával illusztrálni az év folyamán megfigyelhető jelenségeket. Lényeges és szembeszökő újdonság, hogy az adott hónap csilla­gászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetőkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Ezekkel az újításokkal szeretnénk még közelebb hozni az érdeklődőket a csillagos éghez, a korábbi évkönyv kötetekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre.

Cikkek

 Az 1991-es évtől kezdve mindegyik kötetben szerepel néhány felsőfokú ismeretterjesztő cikk. Ezek közül A csillagászat legújabb eredményei című összeállítás volt a legnépszerűbb. Ebben felkért hazai csillagászok írták le rövid hírekben szakterületük legfrissebb felfedezéseit, kutatási eredményeit. Az aktuális, rövid hírek helyett a  2008-as évtől egy-egy nagyobb témakörről olvashatunk össze­foglaló áttekintést.

Beszámolók

 A jelentősebb hazai csillagászati intézmények és szervezetek minden évben, a kisebbek néhány évenként kapnak lehetőséget arra, hogy munkájukról, eredményeikről beszámoljanak az évkönyvben. A  beszámolókból az olvasó képet kaphat a hazai csillagászati kutatás, oktatás, ismeretterjesztés és az amatőrmozgalom történe­téről, működéséről, sikereiről és gondjairól.

Az évkönyv táblázatai (2007-ig)

 A táblázatok és adatok Magyarország közepes földrajzi koordiná­táira vonatkoznak:
    földrajzi hosszúság = 19°, földrajzi szélesség = +47,5°.
 Minthogy hazánk kiterjedése nem nagy, az évkönyv táblázatai jó közelítéssel használhatók az egész ország területén. Pontos észlelé­seknél természetesen a koordinátakülönbségből adódó eltéréseket megfelelő számításokkal kell figyelembe venni.
 Az időpont-adatok többsége világidőben (UT) szerepel, az egyéb számértékek pedig általában a megadott napon 0h UT-re vonatkoznak. A naptár rész minden időpont-adatát, valamint a bolygók kelési, delelési és nyugvási időpontjait közép-európai időben (KÖZEI) adtuk meg. A nyári időszámítás (NYISZ) tartama alatt az érintett időpont-adatoknál az óra és a perc közötti csillag (pl. 16*33) és egy lábjegyzet figyelmeztet arra, hogy a KÖZEI-ben megadott értékhez egy órát hozzá kell adni.
 A Nap, a Hold és a bolygók egyenlítői koordinátái (RA, D) a pillanatnyi epochára, azaz az égi egyenlítő és a tavaszpont pillanatnyi helyére vonatkoznak. A törpebolygók, kisbolygók és az üstökösök egyenlítői koordinátáit viszont J2000.0 epochára adtuk meg. A bolygók heliocentrikus ekliptikai koordinátái az ekliptika és a tavasz­pont pillanatnyi helyét veszik alapul.
A naptár részben – a 2000. évi kötettől kezdve – minden hónaphoz két oldal táblázat és két oldal képes csillagászati eseménynaptár tartozik (a legrégebbi kötetekben ez egy-egy oldal volt). Ezekben minden időadat KÖZEI-ben szerepel. A bal oldali naptártáblázatban található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése, a napnak az év első napjától számított sorszáma, a hét sorszáma; a napkelte, a delelés és a napnyugta időpontja; a Nap delelési magassága, valamint az időegyenlítés értéke. A Hold kelési, delelési és lenyugvási időpontja mellett a holdfázis grafikus ábrázo­lása és a négy fő holdfázis pontos időpontja látható.
 A jobb oldali táblázatban a Julán-dátum és a greenwichi csillagidő található. Mindkettőnek a csillagászati számítások során vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A 2004. évi kötettől a névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv. A táblázat alatt az ismertebb ünnepek, időszámítási és kronológiai információk kaptak helyet.
 A képes oldalakon találjuk az esti és a hajnali égbolt látványát bemutató ábrákat. Ezek alatt az este, illetve hajnalban látható égitestek felsorolása található. Az esti égbolt listáját kiegészítettük néhány olyan nevezetes objektummal is, amelyeket észlelési gyakor­latokhoz vagy távcsöves bemutatás céljára ajánlunk. Ez után a hónap legfontosabb csillagászati eseményeinek felsorolása következik.
 A jobb oldalon a bolygók láthatóságára vonatkozó információkat találjuk. Egy ábra pedig azt mutatja be, milyen látványt nyújtanak a bolygók a hónap közepén, csillagászati távcsőben. A gyorsan változó Merkúrról három rajzot találunk, melyek a hónap 5., 15. és 25. napján ábrázolják a bolygót. Az egységes méretarányban készült rajzokról leolvasható a bolygók látszó mérete, tengelyük iránya, egyenlítőjük és terminátoruk helyzete.
A bolygók kelését és nyugvását bemutató ábrákról közelítő pontossággal leolvasható a Nap keltének és nyugtának időpontja, a navigációs szürkület időtartama és a 19° keleti hosszúságra vonat­kozó helyi csillagidő is. A nyári időszámítás alatt ezeknél az ábráknál is figyelembe kell venni az egy óra korrekciót!
A bolygók táblázataiban a kelés, delelés és nyugvás KÖZEI-ben megadott időpontját, a pillanatnyi egyenlítői koordinátákat, a Földtől mért távolságot, a látszó fényességet és szögátmérőt, a fázist és a Naptól mért szögtávolságot találjuk. Az erősen lapult óriásbolygóknál a szögátmérő az egyenlítőre vonatkozik. A Szaturnusznál szerepel a gyűrű kistengelyének látszó szögmérete is.
A centrálmeridián táblázatok adják meg, hogy a bolygó felszíni koordináta-rendszerében melyik hosszúsági kör halad át az adott napon 0h UT-kor a Földről látott bolygókorong középpontján.
Az Uránusz és Neptunusz keresőtérképe a bolygók megtalálását segíti az égen.
A bolygók Naptól való kitérését feltüntető ábráról leolvasható a kitérés szöge és iránya, valamint hozzávetőleges pontossággal az is, hogy melyik csillagképben halad a bolygó a keresett időpontban.
A bolygók ekliptikai koordinátái a pillanatnyi heliocentrikus ekliptikai hosszúságot és szélességet, valamint a bolygók Naptól mért távolságát adják meg.
A Julián-dátum táblázatból tetszőleges időpontra megállapítható a JD értéke. Egy tetszőleges időpontadat JD-re való átszámítását a tizednap segédtáblázat könnyíti meg.
A bolygók Nap körüli elhelyezkedését bemutató ábrák a bolygók pálya menti helyzetét mutatják, a Föld-típusú bolygók esetében az év egyes hónapjainak kezdetén, az óriásbolygók esetében az egyes évek kezdetén.
A Nap adatai között megtaláljuk a pillanatnyi egyenlítői koordi­nátáit, a  Földtől mért távolságát, látszó szögátmérőjét, geocentrikus ekliptikai hosszúságát. Az utolsó oszlopokban a Földről látott napkorong középpontjának a napfelszíni koordináta-rendszerben mért koordinátái: heliografikus hosszúsága és szélessége, valamint a Nap forgástengelyének pozíciószöge kapott helyet.
A Hold adatai táblázatban a pillanatnyi egyenlítői koordinátái, a Földtől mért távolsága, látszó szögátmérője és fázisa szerepel. Ezt követi a hajnali terminátor és a holdi egyenlítő metszéspontjának szelenografikus hosszúsága (colongitudo). Az utolsó oszlopokban a Földről látott holdkorong középpontjának a holdfelszíni koordináta-rendszerben mért koordinátái: szelenografikus hosszúsága és széles­sége, valamint a Hold forgástengelyének pozíciószöge található.
A Jupiter-holdak mozgását feltüntető ábráról tetszőleges időpontra leolvasható a holdak elhelyezkedése a bolygó körül. A táblázatokban a holdak Budapestről megfigyelhető jelenségei szerepelnek.
A Szaturnusz-holdak megfigyeléséhez megadjuk a legnagyobb keleti kitérések időpontját UT-ben. A Titan és a Japetus esetében a nyugati kitérések időpontja is szerepel. A holdak megtalálását ábra könnyíti meg.
A törpebolygók és kisbolygók táblázataiban az év során látható legfényesebb objektumok J2000.0 epochára vonatkozó koordinátáit és látszó fényességét találjuk a legkedvezőbb megfigyelési időszakra.
Az üstökösök táblázataiban a J2000.0-re vonatkozó koordináták, a  Naptól, illetve a Földtől mért távolság, a Naptól való kitérés szöge és a várható fényesség szerepel. A 2005 előtt megjelent évköny­vekben az újonnan felfedezett üstökösökről is található lista.
A meteorrajok táblázatában az év során megfigyelhető fontosabb rajok jellemzőit foglaltuk össze.
A fogyatkozások és fedések cím alatt olvashatjuk a nap- és holdfogyatkozásoknak, valamint a Hold bolygófedéseinek adatait. Külön táblázat tartalmazza a Hold csillagfedéseit.
 A csillagkatalógus elsősorban azok számára készült, akiknek nagy pontosságú koordinátákra van szükségük. A –30° deklinációnál északabbra elhelyezkedő és 4m-nál fényesebb csillagok adatait tartalmazza. A táblázat alapját az FK5 (Fundamental Katalog 5) adatai képezik. A csillagok egyenlítői koordinátái, a koordináták egy évre eső változását, a sajátmozgás értékeket, a csillag radiális sebességét, parallaxisát (melynek reciproka a parszekben mért távolságot adja) és vizuális fényességét találjuk itt.
 Több kötetben speciális, alkalmi táblázatok is helyet kaptak (Magyarországi napfogyatkozások, Kuiper-objektumok, Legközelebbi csillagok stb.).

2015 2015
2014 2014
2013 2013
2012 2012
2011 2011
2010 2010
2009 2009
2008 2008
2007 2007
2006 2006
2005 2005
2004 2004
2003 2003
2002 2002
2001 2001
2000 2000
1999 1999
1998 1998
1997 1997
1996 1996
1995 1995
1994 1994
1993 1993
1992 1992
1991 1991
1990 1990
© 1995-2012 Magyar Csillagászati Egyesület | Adatvédelem | Impresszum, felhasználási feltételek Magyar Csillagászati Egyesület