|
A csillagászati jelenségnaptár a fontosabb csillagászati adatokról és eseményekről
ad áttekintést. Az adatok Magyarország közepes földrajzi koordinátáira vonatkoznak:
földrajzi hosszúság: 19 fok
földrajzi szélesség: +47,5 fok
Minthogy hazánk kiterjedése nem nagy, az adatok
jó közelítéssel használhatók az egész ország területén. A kelési, delelési és
nyugvási időpontok esetében a 19 fok hosszúsági körtől keletre fokonként négy
percet le kell vonni a megadott időpontból, nyugat felé pedig ugyanennyit hozzá
kell adni.
A jelenségnaptár minden időpont-adatát
közép-európai időben (KÖZEI), illetve a nyári időszámítás (NYISZ) tartama alatt
a nyári időszámítás szerint adtuk meg. A nyári időszámítás
2013. március 31., vasárnap
hajnali 2h KÖZEI-től (3h NYISZ)
2013. október 27., vasárnap
hajnali 3h NYISZ-ig (2h KÖZEI) van érvényben.
Az égbolt képeken a csillagos ég látványa, a
csillagképek, a bolygók és a Hold (olykor a Nap) helyzete látható. A képek bal
felső sarkában a csillagok fényességskálája,
a jobb felső sarokban az ábrázolt időpont látható. A képek a
fölénk boruló égboltnak mintegy kétharmadát ábrázolják, egy különleges vetületben,
melynek elkerülhetetlen torzításait a
horizontális
és egyenlítői
koordinátahálózat felrajzolása szemlélteti.
A csillagképeket hárombetűs latin rövidítésükkel jelezzük. A rövidítések kifejtését
és a nevek magyar megfelelőjét a
csillagképnevek táblázatában
foglaltuk össze.
Az égbolt képek naponta öt időpontra állnak
rendelkezésre: 0, 3, 6, 18 és 21 órára, illetve a nyári időszámítás alatt ennél
mindig egy órával későbbre. A jelenségnaptár oldal megnyitásakor ezek közül
választja ki egy program a megfelelőt.
|
A kép alsó sávjában az adott időpontban
megfigyelhető bolygók neve áll. A név közelében, a tájkép alatt a felirattal
azonos színű függőleges vonal található, a kép valamelyik függőleges szélén
pedig egy ugyanolyan színű vízszintes vonal. Ezek segítenek megkeresni a
csillagok között az adott bolygót. Minden bolygót a fényességével arányos
nagyságú, színes korong jelez, ami e két vonal irányának metszéspontjában van.
A bolygókorong színe szintén megegyezik a feliratéval.
A Hold az égbolt képeken a valóságos méreténél
nagyobb, hogy a fázisát és a megvilágított rész elhelyezkedését szemléltetni
lehessen.
A reggeli (6 óra) és a koraesti (18 óra)
képeken a nyári hónapokban a csillagok eltűnnek és a Nap is megjelenik, a
tavaszi és őszi időszakban pedig az égbolt világosabb háttérszíne jelzi a
szürkületet.
Az égbolt kép fölött található
Használati útmutató felirat erre az oldalra vezet. Az
Adatok más időpontra felirat egy olyan oldalra mutat, amelyen az
egy tetszőlegesen kiválasztott időpontra megkapható a jelenségnaptár.
A Csillagászati évkönyv feliratra kattintva az évkönyvet bemutató oldalra
lehet eljutni
A jelenségnaptár szöveges részét az adott nap
naptári adatai és a névnapok vezetik be. A szokásos naptárakban szereplő neveket
álló betűkkel, a ritkábban előforduló neveket dőlt betűkkel szedtük.
A névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent
Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv. Mellettük
látható a Nap és a Hold keltének, delelésénak és nyugtának időpontja. Ezeket a
hónap érdekesebb csillagászati eseményeinek felsorolása és a bolygók láthatóságának leírása
követi. A nappal, az éjszaka és a szürkület időtartamát egy 24 órás beosztású
kördiagram szemlélteti. Egy további képen a Hold fázisa és látszó átmérője
látható az adott napon.
|
