Csillagászati jelenségnaptár

Ezeket az adatokat az egész évre összegyűjtve megtalálhatja a
Meteor csillagászati évkönyvben.
Az évkönyv számos további táblázatot
és csillagászati információt, valamint tudományos híreket és ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaz.

Merkúr: A hónap első felében nincs megfigyelésre alkalmas helyzetben. 14-én felső együttállásban van a Nappal. Ezt követően hamar megjelenik az esti nyugati ég alján, a hónap végén már könnyen megtalálható. 31-én másfél órával nyugszik a Nap után. Az év folyamán ez a legkedvezőbb esti láthatósága.

Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égiteste. A hónap elején egy, a végén egy és háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége –3,9^m, átmérője 10"-ről 10,5"-re nő, fázisa 0,98-ról 0,95-ra csökken.

Mars: Kezdetben hátráló, majd 11-től előretartó mozgást végez a Rák csillagképben. Az éjszaka nagy részében látható, hajnalban nyugszik. Fényessége egyre csökken, –0,6^m- ról 0,1^m-ra, átmérője pedig 12,1"-ről 9,3"-re zsugorodik.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. A hónap végén már kereshető a délkeleti horizont közelében, napkelte előtt fél órával. Fényessége –2,0^m, átmérője 33".

Szaturnusz: Folytatja hátráló mozgását a Szűz csillagképben. Egész éjszaka látható, 22-én szembenállásban van a Nappal. Fényessége 0,5^m, átmérője 20".

Uránusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 17-én együttállásban van a Nappal.

Neptunusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.