Csillagászati jelenségnaptár

Ezeket az adatokat az egész évre összegyűjtve megtalálhatja a
Meteor csillagászati évkönyvben.
Az évkönyv számos további táblázatot
és csillagászati információt, valamint tudományos híreket és ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaz.

Merkúr: Január 1-jén még másfél órával kel a Nap előtt, a hónap első felében napkelte előtt figyelhető meg a délkeleti ég alján. Kedvező hó eleji láthatósága azonban fokozatosan romlik, a hónap közepére eltűnik a reggeli fényben, és csak február második felében lesz újra látható.

Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égiteste, magasan a délnyugati látóhatár felett látható. A hónap elején majdnem három, a végén három és fél órával nyugszik a Nap után. Fényessége –4,0^m-ról –4,1^m-ra, átmérője 13"-ről 15,1"-re nő, fázisa 0,83-ról 0,74-ra csökken.

Mars: Előretartó, majd 24-étől hátráló mozgást végez előbb az Oroszlán, majd a Szűz csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. Fényessége 0,2^m-ról –0,5^m-ra, átmérője 9,1"-ről 11,8"-re nő.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Halak, majd 8-ától a Kos csillagképben. Feltűnően látszik az éjszakai délnyugati égen, éjfél után nyugszik. Fényessége –2,5^m, átmérője 41".

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében látható. Fényessége 0,6^m, átmérője 17".

Uránusz: Az esti órákban figyelhető meg a Halak csillagképben. Késő este nyugszik.

Neptunusz: A hónap első felében még kereshető az esti szürkületben, a Vízöntő csillagképben.