Magyar Csillagászati Egyesület
MCSE Meteor csillagászati évkönyv Csillagászati jelenségnaptár Meteor folyóirat Csillagászati hírportál Magyar Csillagászati Egyesület
  Jelenségnaptár A legfontosabb csillagászati jelenségek a Meteor csillagászati évkönyv adatai alapján

 Adatok más időpontra

Csillagászati jelenségnaptár

 Használati útmutató 
Az égbolt képe a megadott időpontban

2010. szeptember 3. péntek

az év 35. hete és 246. napja

Hilda, Gergely, Gergő

 

kel

delel

nyugszik

Nap

 6:05 12:43 19:21

Hold

 --- 7:53 16:06

A nap csillagászati eseménye
20 óra: A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.


Az egyesület távcsöves bemutatóiról és programjairól a Polaris Csillagvizsgáló honlapján, az észlelési ajánlat, valamint a programajánló lapunkon tájékozódhat.

További csillagászati adatok és információk

Ezeket az adatokat az egész évre összegyűjtve megtalálhatja a
Meteor csillagászati évkönyvben.
Az évkönyv számos további táblázatot
és csillagászati információt, valamint tudományos híreket és ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaz.

A hónap eseményei
nap óra 
01.01A Hold 1,4 fokra megközelíti a Fiastyúkot (M45) a Bika csillagképben.
01.19Utolsó negyed (a Hold a Bika csillagképben).
03.20A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
08.13Újhold (a Hold az Oroszlán csillagképben).
11.14A Vénusz a nappali égen 1,1 fokkal északra a Holdtól.
15.08Első negyed (a Hold a Kígyótartó csillagképben).
19.03Az Uránusz 49' távolságra a Jupitertől.
19.19A Merkúr legnagyobb nyugati kitérésben (17,9 fok).
20.04A Merkúr dichotómiája (50% fázis, 17,9 fok nyugati kitérés).
20.20A Neptunusz 4,3 fokkal délre a Holdtól.
21.14A Jupiter szembenállásban (–2,9m, 49,9" látszó átmérő).
21.19Az Uránusz szembenállásban (Halak csillagkép).
23.05Őszi napéjegyenlőség.
23.11Telehold (a Hold a Halak csillagképben).
27.17A Vénusz eléri legnagyobb fényességét (–4,6m).
28.06A Hold 2,0 fokra megközelíti a Fiastyúkot (M45) a Bika csillagképben.
 

A nappal és a szürkület
A nappal és a szürkület időtartama

A bolygók láthatósága

Merkúr: 3-án alsó együttállásban van a Nappal. 10-e után már kereshető a hajnali keleti égen, láthatósága gyorsan javul. 19-én kerül legnagyobb nyugati kitérésbe, 17,9 fokra a Naptól. Ekkor egy és háromnegyed órával kel a Nap előtt. Hajnali megfigyelésére most van a legkedvezőbb időszak. A hónap végén is több mint egy órával kel a Nap előtt.

Vénusz: Az esti nyugati égbolt feltűnő égitestje. Láthatósága egyre romlik. Hónap elején egy, a végén fél órával nyugszik a Nap után. Fényessége –4,4m-ról –4,6m-ra, átmérője 28,3"-ről 43,8"-re nő, fázisa 0,42-ról 0,2-re csökken. Legnagyobb fényességét 28-án éri el. Nagy fényessége miatt a nappali égen is megkereshető!

Mars: Előretartó mozgást végez a Szűz, majd a Mérleg csillagképben. Az esti órákban látható, két órával nyugszik a Nap után. Fényessége 1,5m, átmérője 4,4"-ről 4,2"-re zsugorodik.

Jupiter: Hátráló mozgást végez a Halak csillagképben. Egész éjszaka feltűnően látszik az égbolton. 21-én szembenállásban van a Nappal. Fényessége –2,9m, átmérője 50".

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. A hónap elején még kereshető napnyugta után az alkonyi szürkületben a nyugati látóhatár közelében. Fényessége 0,8m, átmérője 16".

Uránusz: Egész éjszaka látható a Halak csillagképben. 21-én szembenállásban van a Nappal.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Bak csillagképben. Kora hajnalban nyugszik.

A Hold fázisa és mérete
A Hold fázisa és látszó átmérője
 
© 1995-2006 Magyar Csillagászati Egyesület | Adatvédelem | Impresszum, felhasználási feltételek Magyar Csillagászati Egyesület