Magyar Csillagászati Egyesület
MCSE Meteor csillagászati évkönyv Csillagászati jelenségnaptár Meteor folyóirat Csillagászati hírportál Magyar Csillagászati Egyesület
  Jelenségnaptár A legfontosabb csillagászati jelenségek a Meteor csillagászati évkönyv adatai alapján

 Adatok más időpontra

Csillagászati jelenségnaptár

Használati útmutató 
Az égbolt képe a megadott időpontban

2012. május 17. csütörtök

az év 20. hete és 138. napja

Paszkál, Andor

 

kel

delel

nyugszik

Nap

5:04 12:40 20:17

Hold

3:07 9:59 17:02

A nap csillagászati eseménye

Ezen a napon nincs különleges csillagászati esemény.


Az egyesület távcsöves bemutatóiról és programjairól a Polaris Csillagvizsgáló honlapján, az észlelési ajánlat, valamint a programajánló lapunkon tájékozódhat.

További csillagászati adatok és információk

Ezeket az adatokat az egész évre összegyűjtve megtalálhatja a
Meteor csillagászati évkönyvben.
Az évkönyv számos további táblázatot
és csillagászati információt, valamint tudományos híreket és ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaz.

A hónap eseményei

nap óra 
04.21Az esti szürkületben a Holdtól 6,8 fokkal északra a Szaturnusz bolygó, közöttük a Spica.
06.02Az Éta Aquaridák meteorraj maximuma.
06.06Telehold (a Hold a Mérleg csillagképben), a 2012-es év legnagyobb látszó méretű teleholdja.
13.00Utolsó negyed (a Hold a Bak csillagképben).
13.15A Jupiter bolygó együttállásban a Nappal.
21.02Újhold (a Hold a Bika csillagképben).
22.21Az esti szürkületben a Holdtól 5,0 fokkal északra a Vénusz bolygó.
26.23A Holdtól 29'-re keletre az M67 nyílthalmaz.
27.12A Merkúr bolygó felső együttállásban a Nappal.
27.12A Merkúr bolygó eléri legnagyobb látszó fényességét, –2,3m (látszó átmérője 5,1", fázisa 100,0%).
28.22Első negyed (a Hold a Szextáns csillagképben).
31.21Az esti szürkületben a Holdtól 8,1 fokkal északkeletre a Szaturnusz bolygó, közöttük a Spica.
 

A nappal és a szürkület

A nappal és a szürkület időtartama

A bolygók láthatósága

Merkúr: A hónap első harmadában napkelte előtt kísérelhető meg felkeresése a keleti ég alján, de ekkor is alig fél órával kel a Nap előtt. Ezután eltűnik a napkelte fényében, és 27-én felső együttállásban van a Nappal.

Vénusz: A hónap elején még majdnem négy órával nyugszik a Nap után, és magasan látszik az esti nyugati égen. 15-én látszó mozgása hátrálóra változik, és a hónap végére láthatósága drasztikusan romlik, alig háromnegyed órával napnyugta után el is tűnik. Fényessége –4,5m-ról –3,9m-ra csökken, átmérője 37,9"-ről 57"-re nő, fázisa 0,26-ról 0,01-ra zsugorodik.

Mars: Előretartó mozgást végez az Oroszlán csillagképben. Az éjszaka első felében látható, kora hajnalban nyugszik. Tovább halványodik, fényessége 0,0m-ról 0,5m-ra, átmérője 9,9"-ről 7,9"-re csökken.

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Kos, majd 14-től a Bika csillagképben. A hónap folyamán a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 13-án együttállásban van a Nappal. Fényessége –2,0m, átmérője 33".

Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Szűz csillagképben. Az éjszaka első felében látható, hajnalban nyugszik. Fényessége 0,4m, átmérője 19".

Uránusz: Kora hajnalban kel. A hajnali délkeleti ég alján, közel a látóhatárhoz kereshető a Halak, 12-e után a Cet csillagképben.

Neptunusz: Éjfél után kel. Hajnalban kereshető a Vízöntő csillagképben.

A Hold fázisa és mérete

A Hold fázisa és látszó átmérője
 
© 1995-2006 Magyar Csillagászati Egyesület | Adatvédelem | Impresszum, felhasználási feltételek Magyar Csillagászati Egyesület