|
Merkúr: Január 1-jén még másfél órával kel a Nap előtt, a hónap első felében napkelte
előtt figyelhető meg a délkeleti ég alján. Kedvező hó eleji láthatósága azonban fokozatosan
romlik, a hónap közepére eltűnik a reggeli fényben, és csak február második
felében lesz újra látható.
Vénusz: Az esti égbolt feltűnő égiteste, magasan a délnyugati látóhatár felett látható.
A hónap elején majdnem három, a végén három és fél órával nyugszik a Nap után.
Fényessége –4,0m-ról –4,1m-ra, átmérője 13"-ről 15,1"-re nő, fázisa 0,83-ról 0,74-ra csökken.
Mars: Előretartó, majd 24-étől hátráló mozgást végez előbb az Oroszlán, majd a Szűz
csillagképben. Késő este kel, az éjszaka nagy részében megfigyelhető. Fényessége 0,2m-ról
–0,5m-ra, átmérője 9,1"-ről 11,8"-re nő.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Halak, majd 8-ától a Kos csillagképben. Feltűnően
látszik az éjszakai délnyugati égen, éjfél után nyugszik. Fényessége –2,5m, átmérője
41".
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka
második felében látható. Fényessége 0,6m, átmérője 17".
Uránusz: Az esti órákban figyelhető meg a Halak csillagképben. Késő este nyugszik.
Neptunusz: A hónap első felében még kereshető az esti szürkületben, a Vízöntő
csillagképben.
|