Magyar Csillagászati Egyesület
MCSE Meteor csillagászati évkönyv Csillagászati jelenségnaptár Meteor folyóirat Csillagászati hírportál Magyar Csillagászati Egyesület
  Jelenségnaptár A legfontosabb csillagászati jelenségek a Meteor csillagászati évkönyv adatai alapján

 Adatok más időpontra

Csillagászati jelenségnaptár

 Használati útmutató 
Az égbolt képe a megadott időpontban

2013. június 18. kedd

az év 25. hete és 169. napja

Arnold, Levente, Dolóresz, Márk

 

kel

delel

nyugszik

Nap

 4:46 12:45 20:44

Hold

 14:50 20:17 1:05

A nap csillagászati eseménye
Ezen a napon nincs különleges csillagászati esemény.


Az egyesület távcsöves bemutatóiról és programjairól a Polaris Csillagvizsgáló honlapján, az észlelési ajánlat, valamint a programajánló lapunkon tájékozódhat.

További csillagászati adatok és információk

Ezeket az adatokat az egész évre összegyűjtve megtalálhatja a
Meteor csillagászati évkönyvben.
Az évkönyv számos további táblázatot
és csillagászati információt, valamint tudományos híreket és ismeretterjesztő cikkeket is tartalmaz.

A hónap eseményei
nap óra 
03.03A Holdtól 3,3 fok távolságban délkeletre az Uránusz bolygó.
08.18Újhold (a Hold a Bika csillagképben).
10.21A Holdtól 6,6 fok távolságban északra a Merkúr bolygó.
10.21A Holdtól 7,1 fok távolságban északnyugatra a Vénusz bolygó.
12.19A Merkúr bolygó legnagyobb keleti kitérésben (24,3 fok , 0,6m, 8,2" átmérő, 38% fázis, Ikrek csillagkép).
16.19Első negyed (a Hold az Oroszlán csillagképben).
19.18A Jupiter bolygó együttállásban a Nappal.
19.21A Holdtól 4,9 fok távolságban északra a Szaturnusz bolygó.
20.21A Merkúr bolygótól 1,9 fok távolságban északra Vénusz bolygó.
21.07Nyári napforduló.
23.14Telehold, a 2013-as év legnagyobb teleholdja (a Hold a Nyilas csillagképben).
30.07Utolsó negyed (a Hold a Halak csillagképben)
 

A nappal és a szürkület
A nappal és a szürkület időtartama

A bolygók láthatósága

Merkúr: Egész hónapban megfigyelhető, az esti ég alján kereshető. A hónap elején még közel két órával nyugszik a Nap után, 12-én van legnagyobb keleti kitérésben, 24,3 fokra a Naptól. Ekkor átmérője 8,1", fázisa már csak 0,38, fényessége 0,6m. Ezután láthatósága fokozatosan romlik, a hónap végén már csak fél órával nyugszik később, mint a Nap, emellett fényessége is jócskán megcsappan.

Vénusz: Az esti égbolt ragyogó égitestje. Másfél órával nyugszik a Nap után, a nyugati égen látható. Fényessége –3,9m, átmérője 10,3"-ről 11,1"-re nő, fázisa 0,96-ról 0,9-re csökken.

Mars: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Egy órával kel a Nap előtt, napkelte előtt már kereshető a keleti ég alján. Kicsit még halványodik, fényessége 1,4m-ról 1,5m-ra csökken, átmérője 3,8".

Jupiter: Előretartó mozgást végez a Bika, 27-től pedig az Ikrek csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 19-én együttállásban van a Nappal. Fényessége –2,2m, átmérője 32".

Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Szűz csillagképben. Az éjszaka első felében látható, kora hajnalban nyugszik. Fényessége 0,4m, átmérője 18".

Uránusz: Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható a Halak csillagképben.

Neptunusz: Éjfél körül kel, az éjszaka második felében kereshető a Vízöntő csillagképben. 7-én előretartó mozgása hátrálóba vált.

A Hold fázisa és mérete
A Hold fázisa és látszó átmérője
 
© 1995-2012 Magyar Csillagászati Egyesület | Adatvédelem | Impresszum, felhasználási feltételek Magyar Csillagászati Egyesület