Magyar Csillagászati Egyesület
MCSE Meteor csillagászati évkönyv Csillagászati jelenségnaptár Meteor folyóirat Csillagászati hírportál Magyar Csillagászati Egyesület
  Meteor csillagászati évkönyv Az évkönyv bemutatása, tartalomjegyzékek, szemelvények, megrendelés
Meteor csillagászati évkönyv
Évkönyv főlap
Évkönyv 2002
Vissza a lap elejére

Meteor csillagászati évkönyv 2002

A Magyar Csillagászati Egyesület
2000/2001. évi tevékenysége

Mizser Attila

(>>> Az előző beszámoló)


 A 2000. esztendő nem ígért olyan látványos égi színjátékot, mint az 1999-es teljes napfogyatkozás, azonban így is bőségesen akadt tennivaló a csillagos ég alatt a Magyar Csillagászati Egyesület számára. Az utóbbi években megszokott tendencia – a tagság folyamatos növekedése – meglepetésünkre megtorpant, 2000-ben kis mértékben csökkent az aktív, tagdíjfizető tagság létszáma. Szerencsére ez csak átmeneti visszaesésnek bizonyult; a beszámolási időszak végén ismét az aktív taglétszám jelentős növekedéséről számolhatunk be. Az időszak végén adtuk ki a 3200-as tagsorszámot.

Kiadványaink

 Egyesületi folyóiratunk, a Meteor 2001-ben közel 2000 példányban jelenik meg, ami kétszerese a tíz évvel ezelőtti példányszámnak. A kiadványt a Nemzeti Kulturális Alapprogram mellett a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány is támogatta, azonban anyagi hátterét elsősorban az egyesületi tagdíjak képezik, és ez az egyetlen kiadványunk, amely jelentősebb (bár távolról sem elegendő) reklámbevételre is számíthat a hazai távcsőgyártók és távcsőforgalmazók révén.
 A Meteor havonta átlagosan 64+4 oldalon jelenik meg (a plusz négy oldalt a színes képmelléklet jelenti), és jelenleg az első számú csillagászati periodika hazánkban. Nem csak az egyesületi tagsághoz jut el, hiszen megrendelői sorában könyvtárak, művelődési intézmények és iskolák is szép számmal akadnak.


1. ábra. Az ágasvári műszertároló építése

 A természettudomány eredményei közül a nagyközönséget elsősorban az orvostudomány és a csillagászat eredményei érdeklik. A csillagászat iránti nem lanyhuló érdeklődés minden bizonnyal annak is betudható, hogy a csillagos égbolt szép, a megfigyelhető égitestek nemcsak érdekesek, „egzotikusak”, hanem esztétikusak is. Épp ezért egyáltalán nem véletlen, hogy lapunk legnépszerűbb sorozata Az „új” Naprendszer, melyben az utóbbi évek legérdekesebb űrkutatási eredményeiből adunk ízelítőt, mindenkor sok képpel illusztrálva mondanivalónkat. A 2000. év során a következő témákkal foglalkoztunk: A Jupiter Europa holdja, Kisbolygók – közelről, A Mars, az aktív bolygó, Az Eros sziklái, A Callisto és a Ganymedes. Ugyancsak képmellékletünkben, illetve az ahhoz kapcsolódó cikkben emlékeztünk meg a Hubble-űrtávcső első tíz évének eredményeiről, illetve a földfelszíni óriástávcsövekről.
 A támogatásoknak köszönhetően 2000 nyarán jelentettünk meg első ízben dupla terjedelemben (128 oldalon) nyári összevont számunkat, ami igen nagy tetszést aratott az olvasók körében.
 Bár nem tekintjük feladatunknak az űrhajózással kapcsolatos ismeretek terjesztését, egy-egy érdekesebb témát azért érdemesnek tartunk arra, hogy hosszabb cikket közöljünk róla. Ezért közöltük kétrészes cikkünket a szovjet holdprogramról (a mai fiatalok alig hallottak arról, hogy az űrverseny csúcspontja idején milyen jelentős erőfeszítéseket tettek a szovjetek a Hold „meghódítása” érdekében), és ugyanezen okból kezdtük meg az űrállomásokat ismertető sorozatunkat.
 A Meteor 2000/12. számához most először falinaptárat is mellékeltünk, ami ugyancsak kedvező visszhangra talált.
 A Meteor csillagászati évkönyv 2001-es kötetét 2000 novemberében jelentettük meg, 4000 példányban. Az 2001-es évkönyv minden korábbinál nagyobb terjedelemben látott napvilágot (326 oldal), és szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy szakmai színvonala is igen magas. Szerzőink jórészt az MTA Csillagászati Kutatóintézete, illetve a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai közül kerültek ki. Bennünket is meglepett, hogy a kötet a karácsonyi könyvvásár egyik „sikerkönyvévé” vált, ugyanis a Fókusz Könyváruház eladási listáján az ötödik helyet érte el. Ebben nyilvánvalóan az is szerepet játszott, hogy a kiadványt évek óta szinte önköltségi szinten állítjuk elő, így fogyasztói ára a jelenlegi könyvkínálatot ismerve kimondottan alacsony volt (1344 Ft). Ezt az árat elsősorban az SZJA 1%-ából beérkezett felajánlásoknak köszönhetően tudtuk tartani.
 Tudománytörténeti sorozatunk legújabb tagja a Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta által összeállított Napfogyatkozás és honfoglalás. A kötet a honfoglalás datálásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, illetve Lakits Ferenc csillagász személyével, aki elsőként mutatott rá arra, hogy a bizánci krónikák napfogyatkozás-feljegyzései alapján eldönthető a történészek körében zajló vita a magyarok bejövetelének időpontjáról.
 2001 tavaszától két jelentősebb kiadvány szerkesztési munkáit kezdtük meg. Ponori Thewrewk Aurél Divina Astronomia című munkája Dante Isteni színjátékának csillagászati vonatkozásait dolgozza fel. Az 1999-ben megjelent Amatőrcsillagászok kézikönyve az utolsó példányig elfogyott, így szükségessé vált a – javított és bővített – második kiadás előkészítése.
 Internetes honlapunk: www.mcse.hu. Az Internet térhódításával egyre nagyobb jelentőséget kap jelenlétünk a világhálón. Egyesületünk honlapja egyike a legrégebbi hazai csillagászati oldalaknak: 1995 elejétől vagyunk elérhetőek ezen a „kapun” keresztül. 2001 közepéig 260 ezerszer lapozták fel honlapunkat, így a www.mcse.hu messze a leglátogatottabb hazai internetes információforrás az amatőrcsillagászat területén. A honlaphoz kapcsolódóan számos levelezőlistát is üzemeltetünk, ezek közül továbbra is az általános csillagászati kérdésekkel foglalkozó Csilla a legnépszerűbb.

Táborok, rendezvények

 Immár egy évtizedes hagyománya van ifjúsági csillagásztáborainknak. Tavalyi ifjúsági táborunkat és az azt követő Meteor 2000 Távcsöves Találkozót törzshelyünkön, az Ágasvári Turistaházban tartottuk 2000. július 21–30. között. A rendezvényen több mint 200 fő vett részt. A mátrai helyszín tökéletes feltételeket biztosított az égbolttal való ismerkedésre éppúgy, mint az elmélyült szakmai munkára. A tábori hétköznapokat kellemesen színesítette az MTA CSKI Piszkéstetői Obszervatóriumában tett látogatásunk, illetve az egri Csillagászati Múzeum (Specula) megtekintése. Ágasváron az egész időszak folyamán észlelőhétvégéket tartottunk, melyek közül a 2000. október 20–23. közötti „hosszú hétvége” Ágasvári Ősz elnevezésű észlelőakciója érdemel említést. 2001. tavaszán műszertárolót építettünk a nagy helyigényű távcsövek kényelmes és biztonságos elhelyezésére.


2. ábra. A Polaris csillagvizsgáló épülete dél felől nézve

 2000 őszén folytattuk népszerű keddi előadás-sorozatunkat a budapesti Karinthy Szalonban, illetve december folyamán a Kossuth Klubban. A következő előadásokat hallhatták az érdeklődők:

  • 10.03. Széthulló üstökösök (Sárneczky Krisztián)
  • 10.10. Fényszennyezés – van még remény? (dr. Kolláth Zoltán)
  • 10.17. Víz a Marson (Kereszturi Ákos)
  • 10.24. Nóvakitörések (dr. Kiss László)
  • 10.31. Évszázados szenzációk (Bartha Lajos)
  • 11.07. Észlelés a Dél Keresztje alatt (Szabó Gábor)
  • 11.14. Bolygóészlelés CCD-vel (Dán András)
  • 11.21. Leonidákkal a világ körül (Mizser Attila)
  • 11.28. Előny vagy hátrány holdnak lenni? (dr. Illés Erzsébet)
  • 12.05. Üstökösök és kisbolygók a Calar Alto Obszervatóriumból (Szabó Gyula)
  • 12.12. A Meteor csillagászati évkönyv 2001 bemutatója
        (Mizser Attila – dr. Szabados László – Taracsák Gábor)
  • 12.19. A Cassini-program (dr. Illés Erzsébet)

 Sorozatunkat 2001 elejétől ismét szüneteltettük, mivel új bázisunkon, a Polaris Csillagvizsgálóban ekkor még nem voltak adottak a feltételek nagyobb létszámú közönség fogadására.
 Az időszak vitathatatlanul legfontosabb eseménye az, hogy 2001. január 1-jétől egyesületünk kezelésébe került az óbudai Polaris Csillagvizsgáló. A Polaris az Óbudai Művelődési Központ tulajdonában van, egyesületünk ettől az intézménytől bérli a csillagvizsgálót.
 A közel 100 négyzetméter alapterületű csillagvizsgáló 1979-ben épült. Főműszere egy Zeiss gyártmányú 15 cm-es Cassegrain-távcső, melyet 4 m átmérőjű kupolában helyeztek el. A megfigyeléseket és a nagyközönség fogadását nagyban segíti a 210 négyzetméteres észlelőterasz. Az Óbudán található csillagvizsgáló égboltja – budapesti viszonyok mellett – még elfogadható, a környéken viszonylag kevés a közvetlen fényszennyezés.


3. ábra. A Polaris távcsöve CCD-kamerával felszerelve

 A Polaris Csillagvizsgáló birtokba vétele természetesen egy sor felújítási munkát is jelentett, mindenekelőtt fel kellett újítanunk a régóta használaton kívül álló kupolát. A csillagvizsgáló melletti, a kilátást zavaró fákat visszametszettük. A belső helyiségek kifestése, az előadó parkettázása és még egy sor felújítási munka elsősorban Hollósy Tibor érdeme.
 2001 első felében három nagyrendezvényt tartottunk a Polaris Csillagvizsgálóban. Január 9-én az új évezred első teljes holdfogyatkozása alkalmából mutattuk be a csillagvizsgálót tagjaink és a nagyközönség számára. A metsző téli hidegben mintegy 200 érdeklődőnek tartottunk távcsöves bemutatót és szabadtéri előadásokat az észlelőteraszon. Március 31-én, a Csillagászat Napján a rossz időjárás miatt jóval kevesebben, alig százan látogattak el hozzánk. Az időszak legjobban sikerült eseménye a június 22/23-án lebonyolított A Mars éjszakája című rendezvény lett, melyen rekord számú, mintegy 500 főnyi érdeklődő vett részt. Ezek a programok mindenki számára ingyenesek voltak.
 2001 februárjától a Polaris Csillagvizsgálóba helyeztük át keddi összejöveteleinket, és megkezdtük a rendszeres távcsöves bemutatásokat tagjaink és az érdeklődők számára. Heti három alkalommal fogadjuk az érdeklődőket (kedden, csütörtökön és szombaton), derült idő esetén a kupolában elhelyezett Cassegrain-távcsővel, illetve igény szerint az észlelőteraszról folyatjuk a bemutatásokat. Ezek a programjaink az egyesületi tagság számára ingyenesek, míg a nem MCSE-tagok számára 200 Ft a belépődíj (diákoknak és nyugdíjasoknak 150 Ft).


4. ábra. Távcsöves bemutatás a Polarisban a 2001. január 9-i holdfogyatkozáskor

 2001 márciusától csillagászati szakkört indítottunk a középiskolás korosztály számára – ezzel régi tervünket sikerült megvalósítani.
2001. évi közgyűlésünket április 7-én tartottuk, az Óbudai Művelődési Központban. A Közgyűlésen minden korábbinál gazdagabb ismeretterjesztő programmal jelentkeztünk. Az egyesületi beszámolók után az alábbi előadásokat hallgathatták az érdeklődők: Hogyan látjuk ma a csillagok felszínét? (Kővári Zsolt); A kisbolygókutatás újabb eredményeiből (Kereszturi Ákos–Sárneczky Krisztián); Extragalaktikus távolságmérés (Kiss László); A Kitt Peaken jártunk (Lázár József videofilmje); A március 30-i sarki fény (Tepliczky István).

Költségvetésünk

 2000 folyamán bevételeink tovább növekedtek: teljes bevételünk összege 13.7 millió Ft. Ezen belül továbbra is a tagdíjak jelentik a legjelentősebb forrást (5.8 millió Ft). Ezt követik az SZJA 1%-ából származó felajánlások (1.8 millió Ft), a pályázatok (1.7 millió Ft) és a kiadványok bevételei (1.4 millió Ft). 2000. évi kiadásaink összege 10.25 millió Ft, ebben azonban nem szerepel a Meteor csillagászati évkönyv 2001 nyomdaszámlája, melyet már az új évezredben egyenlítettünk ki.
 2000–2001 folyamán két polgári szolgálatost alkalmaztunk, Kereszturi Ákost és Dudás Pétert.

(>>> A következő beszámoló)

© 1995-2012 Magyar Csillagászati Egyesület | Adatvédelem | Impresszum, felhasználási feltételek Magyar Csillagászati Egyesület